English version:
Hanoi pulsates like some gigantic organ and you feel like a little blood cell going through it. It is crazy, but once you have picked the rhythm up, it’s actually a lot of fun. It was strange, because in the taxi from the airport it looked like a normal city, first impression was it’s quite modern. Then once you sink your teeth into it more, and get closer to the pulsating heart of the city, you realise it’s not normal.
The traffic is insane and just like Bangkok or Kairo, you have too much information for your eyes, ears, nose and brain in the streets. Too many signs, shops, vehicles, smells which are hard to process and you end up putting your headphones up and just walk like a half turned zombie.
The place is very busy, there are 7.7 million people and apparently everyone who is between 14 and let’s say 70, owns a scooter. Scooters cause the chaos, they go everywhere, every time and every direction.
I booked the Centre Hostel as accommodation, who arranged an airport pickup for me to save me from the arm wresting with the taxi driver. The first part in the check-in procedure was to drink a nice glass of Vietnamese lager, which was a good start. The place was nice, with cool guests and very helpful staff at the reception. They organised my trip to the Ha Long bay for the next day and also my train ticket to Dong Hoi.
BTW next day was quite intense: 1 day trip to the Ha Long Bay and then to catch a sleeper train to Dong Hoi…
I spent 2 days in Hanoi which gave me enough time to be the part of the system and to learn how kind the Vietnamese people are. I had the same experience with the folks living here, like in Myanmar. During my 2 days, I got a hair cut on the street where I made some friends who didn’t speak English nor Hungarian at all but it was not a problem 🙂 I was looking for the hairdresser shop for 10 mins, I was walking up and down but didn’t find it. Then a security guy from a hotel reception came with me and showed a chair on the sidewalk. I said, wtf is that? A chair with a mirror and a bell. He rang the bell and a sleepy eyed guy came down from one of the flats: he was the haircut dude 🙂
And also my other primary objective was to withdraw money which is a real pain in the tits in Vietnam. The government doesn’t allow you to withdraw more than roughly 100 USD at once. You have to repeat the transaction again and again if you want to get 400 USD out which is my daily limit. It means I – and everybody else – pay all the fees 4 times… It’s not a very nice way to tax the locals and the tourists, but hey I had experience with the Hungarian government already on this. Those mofos are real expert in this area.
But this is not a biggie, Vietnam is awesome: a must visit place in the region.
Magyar verzio:
Hanoi ugy luktet, mint valami oriasi szerv, aminek ereiben te egy kis atutazo vorosversejt vagy csupan. Teljesen orult, de ahogy elkapod a ritmust a maga modjan szorakoztato es kiraly is. Az elso fel oraban csaloka volt – ahogy a taxiban utaztam a varoskozpont fele – azt gondoltam, hogy ez egy “normalis hely”. Az elso benyomas az volt, hogy eleg modern. Aztan amikor a fogaid jobban belesullyeszted a dologba, es kozelebb ersz a varos lukteto belsobb bugyraiba, rajossz ho total abnormalis az egesz, ugy ahogy van.
A forgalom teljes gaz, es kb mint Bangkokban vagy Kairoban: a varos tul sok informaciot adagol a szemeidnek, az orrodnak es az agyadnak az utcakok. Tul sok tabla, reklam, uzlet, lerakat, bode, jarmu, szag, amit nehez feldolgozni es egy ido utan kb feltolod a fejhallgatot es mesz, mint egy felig atvaltozott zombi.
A varos nagyon nyuzsgos, 7.7 millio ember el itt es minden 14 es 70 kozotti arcnak van egy robogoja. Ezek a kis genyok okozzak a kaoszt, mert mindenhol ott vannak, minden idoben es minden iranybol erkeznek…
A Centre Hostelban foglaltam szallast es ezek a sracok kuldtek ertem egy taxit a repterre, hogy megsporoljak a szkandert a taxisokkal. Ahogy megerkeztem, a “Szia” utan rogton elem toltak egy pohar vietnami lagert. Ez jol kezdodik, mondtam. A hely kellemes volt, praktikus es tiszta, jo arc vendegekkel es szokas szerint nagyon segitokesz szemelyzettel. Rajtuk keresztul jutottam el a Ha Long obolbe masnap es ok inteztek a vonatjegyem is Hong Doiba.
A kovetkezo napra suru volt a program: 1 napos tura a Ha Long obolbe, ami utan el kellett ernem az ejszakai (alvos) vonatot Dong Hoiba…
2 napot toltottem Hanoiban, amely eleg idot adott arra, hogy resze legyek ennek az orult rendszertelen rendszernek es, hogy megtapasztaljam a vietnami emberek kedvesseget es vendegszeretet. Ugyanez a nagyon kellemes elmenyem volt a burmai emberekkel kapcsolatban is.
A 2 napban ugyes-bajos dolgaimat inteztem, mint peldaul hajvagas. 10 percig maszkaltam fel-ala a fodraszuzletet keresve, amikor egy biztonsagi or srac egy hotelbol elkisert, egy fahoz, ami elott volt egy bazi nagy fotel, tukorrel es egy csengo. A csengetesre egy almos szemu arc jott le valamelyik lakasbol: o volt az en emberem. A fodrasz szek melletti kavezoban egy egesz csapat helyi arccal haverkodtam ossze, minden kozos nyelv tudasa nelkul.
A masodik szent evangelium pedig penz levetel volt, ami egy igazi szivattyu Vietnamban. A kormanyzat nem engedelyezi 80 dollarnyi dongnal tobb kezpenz kivetelet automatabol. Ez eleg gaz, mert igy a maximalis osszeg, amit le tudok venni negyszeres koltseget jelent, hiszen 4x egymas utan ki kell vennem a 80 dollarnyi helyi jedi-penzt. Nem egy kellemes modja a helyiek es a turistak megadoztatasanak, de hat egykor Magyarorszagon elo arckent jol ki vagyok kepezve a mindenkori Magyar kormany ilyen-olyan lehuzasainak. Ez a kis trukk a vietnami kormany reszerol nem nagy para amugy, a hely csodas es az egyik legjobb orszag, ahol valaha jartam.
Roliegoes.com 